Ezen a napon az 1848/49-es magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük, de ez a modern parlamentáris Magyarország megszületésének a napja is.

Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Március 15-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot. A magyar sajtó napja is, annak emlékére, hogy ezen a napon nyomtatták ki 1848-ban a magyar sajtó első szabad termékeit.

A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér-zöld szín és a Rákóczi-nóta is.

Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák-magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as áprilisi törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették.

Először 1927-ben nyilvánították hivatalosan nemzeti ünneppé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték (az 1956-os forradalom több ponton felelevenítette 1848 eszméit), majd később újra visszaállították a szigorúan meghatározott keretek közti megünneplését. A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv. alapján, melyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített.

Betűméret váltása
Kontraszt