1. felvonás
1456. November 9. Nándorfehérvár
A nándorfehérvári győző, Hunyadi János halála után az újonnan kinevezett
főkapitány, Újlaky Miklós királyi fennhatóság alá helyeztette a magyar
végvárakat, így Nándorfehérvárt is.
A futaki országtanácsból hazaérkezve Hunyadi László hívei rossz
előérzettel várják V. László király látogatását. Elfognak egy futárt,
aki Brankovics György szerb fejedelemhez igyekezett Czilley Ulrik
levelével. A kormányzó ebben a két ifjú Hunyadi fejét ígéri
Brankovicsnak. Hunyadi és hívei bosszút esküsznek. Hunyadi László,
ellentétben nagybátyjával, Szilágyi Mihállyal, jóhiszeműen bízik a
királyban s az új kormányzóban, ám a levél hatására híveivel együtt
esküszik bosszút.
Trombitaszó hallatszik: a király Czilleyvel és szűkebb kíséretével
Nándorfehérvár alá érkezik. V. Lászlót hidegen hagyják Czilleynek a
Hunyadiak árulásáról koholt vádjai, s amikor Hunyadi László átnyújtja a
királynak a vár kulcsait, ő nagylelkűen visszautasítja. Hunyadi
„cserébe” felesküszik a király hű szolgálatára.
V. László a Hunyadi-hívekkel bevonul a várba. A kapu bezárul, s amikor a
király német zsoldosai bebocsátást kérnek, a magyar vitézek kemény
szavakkal utasítják el őket a vár alól. A király felháborodását
kihasználva Czilley újra előhozakodik a Hunyadiak elfogatásának
tervével. V. László át is nyújtja a hatalmát jelképező gyűrűt, s így
hivatalos pecsét kerülhet a Czilley által megírt gyilkos parancsra.
Leszáll az éj. A menyasszonyáról, Gara Máriáról álmodozó Hunyadi Lászlót
Rozgonyi riasztja föl, akit Hunyadi meggyilkolásával bízott meg Czilley.
Rozgonyi leleplezi a cselszövést, és összehívja Hunyadi híveit. László
egyedül fogadja a kormányzót, elrejtőzött katonái azonban minden szót
hallanak. Czilley mit sem sejtve, mézes-mázas szavakkal hívja lakomára a
királyhoz, ám Hunyadi fejére olvassa az összeesküvést. Czilley rátámad a
fegyvertelen Lászlóra, ám az ő hívei előrohannak rejtekükből, és
felnyársalják a kormányzót.
A zajongásra felriadt király vérbe fagyott nagybátyja láttán iszonyúan
megretten, s így kénytelen-kelletlen megbocsát a gyilkosságért.
2. felvonás
1456. November 22-23. Temesvár
Szilágyi Erzsébet – Hunyadi János özvegye, László és Mátyás anyja –
udvarhölgyei körében a király érkezését várja. A fiai életéért aggódó
özvegyet a király bosszújától tartva szörnyű látomás gyötri… Az ájult
nagyasszonyt udvarhölgyei nyugtatják: fiai nemsokára itt lesznek a
királlyal együtt, aki esküvel pecsételi majd meg a kegyelmet. Erzsébet
patetikus bizakodással várja a király érkezését.
A király és kísérete – köztük a két Hunyadi-fiú és Gara László, a király
„új jobbkeze” – bevonul Temesvárra. Erzsébet térdre hullva könyörög
bocsánatért. V. László Hunyadi János emlékének tisztelegve kegyelmet
ígér az idősebb Hunyadi-fiúnak. Ekkor figyel fel az egybegyűlt
sokaságban jelen lévő Gara Máriára, Hunyadi László menyasszonyára. Gara
nádor – észrevéve a király vonzalmát lánya iránt – felismeri, hogy ezt
kihasználva kielégítheti fékezhetetlen hatalomvágyát. Bízva abban, hogy
a király eláll az eskütől, anyjuk mellől szólítja el a két Hunyadi-fiút,
így Erzsébet egyedül marad ismét feltámadó szorongásaival… A király
azonban egyelőre a Hunyadi-családnak kedvez.
Mária és László hosszú hónapok után lehetnek újra kettesben. Szerelmes
együttlétüket a viszontlátás öröme és a régen óhajtott nász vágya hatja
át.
Másnap virradóra a várkápolnában gyűlik össze a vár népe és a
Hunyadi-család, hogy tanúi legyenek a király ünnepélyes esküjének: V.
László nem áll bosszút a Hunyadiakon Czilley haláláért.
3. felvonás
Buda
Budavári palotájában álmatlanul bolyong a magányos király. Semmi nem
csillapítja Gara Mária iránt érzett szenvedélyes vágyait. Gara nádor már
kezében tartja V. Lászlót, s neki ígéri lányát, ha hozzájárul Hunyadi
László kivégzéséhez. Összeesküvéssel vádolja őt, s el is nyeri a
vakszerelmes király beleegyezését.
1457. március 14.
A várketben Gara Mária és Hunyadi László menyegzőjét maga Gara nádor
szakítja meg. A tömegből előbukkanó pribékjei a menyasszony oldala
mellől hurcolják börtönbe Hunyadi Lászlót, s az ifjú Mátyást is
elvezetik.
Hunyadi László börtöne mélyén tépelődik, a felfoghatatlan és
megmagyarázhatatlan tény gyötri: a király megszegte esküjét. Nyílik a
börtönajtó, Mária érkezik, hogy megszöktesse vőlegényét. László azonban
még mindig hisz az igazság győzelmében, és nem akar becstelenül
megfutamodni. Gara érkezik katonáival. Mária könyörögve fordul apjához,
de ő hajthatatlan: a szerelmeseknek búcsúzniuk kell.
1457. március 16.
Viharos hajnalban a budavári Szent György téren kivégzésre gyűlik a nép.
Szilágyi Erzsébet könyörög a katonáknak, hogy engedjék őt a királyhoz,
de durván elutasítják. Erzsébet tomboló panasza versenyre kel a vihar
dörgő hangjaival, majd csendesül… Erzsébet imát mond fia lelki üdvéért.
Gara is megérkezik, oldalán a meggyötört Mária. László búcsúját hallva
Szilágyi Erzsébet rádöbben, hogy valósággá vált egykori rémlátomása: fia
a vérpadon, szeme bekötve, s a bárd lesújt.
Három sikertelen ütés után László sértetlen marad. A hagyomány szerint
kegyelem illetné – hisz az Ég megóvta a haláltól -, de Gara parancsára a
bakó negyedszer is lesújt, és lehull a véres fej…
 |
|